Rólunk szól

Téltemetés a busókkal

  Összesen 11 óra vonatozás, hat óra séta. Ébren töltött 23 óra, háromnegyed négyes kelés, másnap fél hármas hazaérkezés.Három pálinka, két forralt bor, az egyik közülük csókra húzza a lányok száját, egy töki pompos, meg némi rétes. Almás. Bögrék, hűtőmágnes és kulcstartó. Álarcok. Busók. Amerre a szem ellát. Kolomphang, kereplő, ijesztő mosolyok, pálinka az övre kötve. Hamu,… Tovább »

Zsemcsúzsina Dunaja

  Amikor már nagyon hosszú a tél, amikor már azt hiszed, hogy sosem lesz vége, akkor kell kiélvezni igazán az első, egészen tavaszra emlékeztető napsütéses napot. És kirándulni. Csak ide a közelbe, tudod a hév vonal végére, Szentendrére. Amit annyira ismersz. Megmutatni valakinek, aki még egyáltalán nem.  Örülni kell ilyenkor a napsütésnek, a kék égnek, az első… Tovább »

Veszprém, ahonnan nem megyek haza

    Ahogy elköszönök otthon, érzem, ez a szabadság. Lehet, vissza se megyek többet. Elszököm az életemből. Messzire kell menni kicsit, távol mindentől. Hogy rátaláljak valamire, ami elveszett. Veszprémbe a szobát valamikor május végén-június elején foglaltam. Csak úgy, első felindulásból. Hogy az Utcazene Fesztivált nem hagyom ki, lesz, ami lesz. Hogy majd valaki jön velem…. Tovább »

A szökőkutak, biciklisek és burgerek városa, Gyula

  “Sohasem azt írod, amit várok tőled” – “vetette a szememre” egyszer nevén nem nevezett barátnőm, mikor megríkattam az egyik bejegyzéssel. Nem. Nem szoktam azt írni, helyette mindig mást. Érzésekre hagyatkozom, és nem a puszta tényekre, azt figyelem, hogy emberek, helyzetek, helyek milyen érzéseket váltanak ki belőlem. Ezekre reflektálok, és a végén történetet kanyarítok belőle…. Tovább »

Az utazó

    “Gyakran éreztem, hogy nekem abban telnék gyönyörűségem, ha mindig mehetnék, egyenest, az orrom után..”/Charles Baudelaire/ Elutazni valamerre, where i have never been before. Vajon az is meglátszik az emberen, hogy máshonnan jött? Hogy nem odavalósi? Táskába pakolni ráérősen, nem sietni sehova sem, vajon mi kellhet egy hosszú hétvégére? Utazó ruhát felvenni, olyan tipikusat,… Tovább »

Szállj fel gyorsan a hévre!

  Ha elutaznál valamerre, de nincs sok pénz a zsebedben, ülj fel a szentendrei hévre. A Filatorigát graffitis falai után kezdj el odatapadni az ablakhoz. Alig 40 perces vonatozás után csodahelyre érkezel. Szállj fel a Skanzenbe tartó buszra, és járd végig Magyarországot elejétől a végéig, nyugatról keletre, északról délre. Menj be a kalácsillatú szobába, ahol… Tovább »

Acélváros

    “A nagy Miskolc pedig a nemzeti jövő egyik legfontosabb kincse lesz.”/Móricz Zsigmond/   A hétvégén a családi összetartás jegyében, amíg a nevezett család férfitagjai súlyokat nyomkodtak egy padon fekve, a mellkasukról fölfele, fekvenyomó verseny keretében, addig a nevezett család nőtagjai körbebarangolták az említett verseny helyszínéül szolgáló Miskolc cityt. A súlymozgatáshoz hasonló elszántsággal itták… Tovább »

Hollókő, az élő falu

  A Mátra hegyvonulata és a Cserhát lankái. Körmenet, harangszó, 67 fehérre meszelt falú házikó. Muskátli, aranyeső, nárciszok és árvácskák. A falu macskája és kutyája, na meg a bejáratot őrző holló. Lovagi torna, pónilovaglás, négyszintes ötszögletű torony. Kenyérlángos, kürtős kalács, palóc leves. Pörgekalap, alsószoknyák, lakkos csizma. Karcolt tojás, húsvéti kalács, sikítozó lányok, vödörből locsolás. Második… Tovább »

A térkép

  Régen kuporodtam már be az ágyam sarkába, felvértezve az “írólét” összes kellékével. Mostanában nem így írok. Kávézókban írok, plázák étkezőasztalainál, telefonba firkálok, idegen helyeken, ahol az érzelmekről nem lehet beszélni, se nagy vallomásokat tenni, csak informatívnak lenni, esetleg szórakoztatónak.  Mást már ne is nagyon várjatok tőlem.Így hát ipari méreteket öltve “szórom ki” magamból az… Tovább »

A plüssállatok titkos élete

  “-Nem tudom eldönteni, hogy a nyuszit vagy az egeret vigyem magammal, mert… – itt következik a választás lélektani magyarázata. – Akkor hozd az egeret! De ha szeretnéd, hozhatod a nyuszit is, majd én viszem.” Nos, ez a párbeszéd, nem huszonévvel ezelőtt zajlott le, hanem alig egy hete, amikor éppen Mohácsra készültünk. Mert van nekem… Tovább »

Szép busó szerelmem

  Persze ne ugorjunk rögtön a dolgok közepébe, csak haladjunk sorban2016 a nagy élmények éve lesz, harangoztam be korábban, és ennek az irányelvnek próbálok már most rögtön az év elején eleget is tenni. A hétvégén egy bakancslistás élményt pipálhattam ki, ugyanis édesanyámmal és sokadmagunkkal űztük a telet Mohácson a busókkal. Busójárás: közérdekű információkA busójárás 2009… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!