Rólunk szól

“Summáját írom Eger várának…”

  “Summáját írom Eger várának, megszállásának, viadaljának.”Minaretjének és fogadójának, reggelinek, ebédnek, bő vacsorának.A Dobó tér idei első jegeskávéjának, a napsütött égnek, a viharos óráknak. Az Eger patak vizének fodrozódásának és a felette repkedő fecskefiókáknak.  Az egri strandfürdőnek és Bazilikának, a Bazilika előtti vén tangóharmónikásnak. A házak felett magasodó vár külső bástyájának, a tetejéről a szemem… Tovább »

Téltemetés a busókkal

  Összesen 11 óra vonatozás, hat óra séta. Ébren töltött 23 óra, háromnegyed négyes kelés, másnap fél hármas hazaérkezés.Három pálinka, két forralt bor, az egyik közülük csókra húzza a lányok száját, egy töki pompos, meg némi rétes. Almás. Bögrék, hűtőmágnes és kulcstartó. Álarcok. Busók. Amerre a szem ellát. Kolomphang, kereplő, ijesztő mosolyok, pálinka az övre kötve. Hamu,… Tovább »

Ilyenkor ősszel

  Ilyenkor ősszel megint utazásról álmodott. A nyári mehetnék, még benne volt a lábaiban, úgy látszott, sohasem lesz elég.  Vonatra akart ülni, és átszáguldani városokon, tájakon, életeken, és menni valahova, várva, vagy váratlanul, ha hívták, ha nem, csak megpakolni a hátizsákot, vagy azt sem, csak utazni megint.Bár a szeptembernek egy ideje nem volt már akkora… Tovább »

Maneki Neko

  Mindenki közül Te hiányzol a legjobban. (Látod, megint nagybetűs lettél.) Időnként életjelet adsz magadról, hogy tudjam, figyelsz. Ilyenkor visszajelzek. Füstjelekkel, tükörrel, galambpostával. Én is figyellek. Mindig is figyelni foglak. Bármikor visszajöhetnél. Ha ezt most olvasod… bármikor. Miattad tagadnék újra mindent. Szőke fejeket keresek a romkocsmák tömegében, pedig Te nem is voltál igazán szőke, és… Tovább »

Summer of ’16

  Igaz, hogy hivatalosan vége van már a nyárnak, nagy bánata is van ezért Hajnikának, de mivel még továbbra is negyven fok tombol odakint, hála annak a magasságosnak, így úgy gondoltam, nem késő még megírni egy igazi, mindent összegzős, úgy ahogy kell nyárlezárós összegzést írni. Mert egy összegzés csak összegzős lehet. Mert, bár nem is… Tovább »

Debrecenbe kéne menni

  Nagy utazás, keresztül az Alföldön. Úgy elszállok, mint a Fecske. Vagyis, most a Rózsa IC szalad velünk. Cegléd után már kényelmesen be lehet fészkelődni, még mindig majdnem másfél óra van hátra az útból. Utazós zene a fülbe. Lehajtott fejű napraforgók, egész táblával, hiába süt a nap minden erejével, a földig húzza őket súlyos terhük…. Tovább »

Az utazó

    “Gyakran éreztem, hogy nekem abban telnék gyönyörűségem, ha mindig mehetnék, egyenest, az orrom után..”/Charles Baudelaire/ Elutazni valamerre, where i have never been before. Vajon az is meglátszik az emberen, hogy máshonnan jött? Hogy nem odavalósi? Táskába pakolni ráérősen, nem sietni sehova sem, vajon mi kellhet egy hosszú hétvégére? Utazó ruhát felvenni, olyan tipikusat,… Tovább »

Szállj fel gyorsan a hévre!

  Ha elutaznál valamerre, de nincs sok pénz a zsebedben, ülj fel a szentendrei hévre. A Filatorigát graffitis falai után kezdj el odatapadni az ablakhoz. Alig 40 perces vonatozás után csodahelyre érkezel. Szállj fel a Skanzenbe tartó buszra, és járd végig Magyarországot elejétől a végéig, nyugatról keletre, északról délre. Menj be a kalácsillatú szobába, ahol… Tovább »

Hollókő, az élő falu

  A Mátra hegyvonulata és a Cserhát lankái. Körmenet, harangszó, 67 fehérre meszelt falú házikó. Muskátli, aranyeső, nárciszok és árvácskák. A falu macskája és kutyája, na meg a bejáratot őrző holló. Lovagi torna, pónilovaglás, négyszintes ötszögletű torony. Kenyérlángos, kürtős kalács, palóc leves. Pörgekalap, alsószoknyák, lakkos csizma. Karcolt tojás, húsvéti kalács, sikítozó lányok, vödörből locsolás. Második… Tovább »

A plüssállatok titkos élete

  “-Nem tudom eldönteni, hogy a nyuszit vagy az egeret vigyem magammal, mert… – itt következik a választás lélektani magyarázata. – Akkor hozd az egeret! De ha szeretnéd, hozhatod a nyuszit is, majd én viszem.” Nos, ez a párbeszéd, nem huszonévvel ezelőtt zajlott le, hanem alig egy hete, amikor éppen Mohácsra készültünk. Mert van nekem… Tovább »

Jössz velem Rómába?

“– Kérlek, Jamees! Mondd el!- nézett szépen Marilyn, és tudta, hogy aljas módszert vetett be, de a kíváncsiság furdalta az oldalát. – Jajj, ezt ne csináld! Ha elmondom, utána válaszolsz?– Cserkészbecsszó! – keresztezte az ujjait Marilyn. – Ááhh, utálok ilyen kenyérre kenhető lenni – forgatta a szemeit James. – De legyen meg a királylány akarata!… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!