Rólunk szól

Valaki valamit valahol

  Én hívtalak magamhoz. Én csalogattalak elő. Én engedtem ki a szellemet a palackból. Én vettelek ki a cilinderből. Én idéztelek meg. “Ha kell még, úgyis találkozunk.”Majd a hétvége, amikor felváltva nyúltam, hol az egyikőtök, hol a másikotok emléke után. Azt mondod, hogy semmit sem változtam. Ha látnád… azóta minden megváltozott. De addig a 10 percig, amíg a metrón melletted… Tovább »

Mindennek a fele hazugság

  Magadat keresed az írásokban, és akkor találsz majd rá, amikor a legkevésbé számítasz rá. Milyen érzés?Már nem a te neved tűnik fel elsőnek a messengeren, a kedvencek között. Mondd csak, milyen érzés.Miért olyan meglepő, ha egy lány viselkedik úgy, mint egy fiú? Ha azt mondja, hogy csak ennyi, és semmi több?Azt hittem, nekem már nem… Tovább »

Lélegezz!

  Fogalmam sincs, hogy oldhatnám meg. Nem kapok levegőt. Nincs, semminek sincs értelme hirtelen, és mondhatjátok nekem, hogy nem lehet így elhagyni magam, de igenis, időnként el lehet. El kell. Tudom, hogy hogy éreztem magam előtted. És hogy éreztem magam veled. Én nem akarok oda visszamenni. Nem tudok, nem akarok egyedül lenni. Elfáradtam. Nem akarok mindent egyedül megoldani. Én… Tovább »

Ma nem, Drágám

  Megfordítottam a párnámat. A fekete oldala van felül. Tudod, mit jelent? 52 nap. Meg az a pár előtte, amit azért nem számolunk, mert már akkor egyszer megtörtél. Színház az egész világ, és színész benne minden nő és férfi. A feszültséget  előbb-utóbb, valahogyan fel kell oldani. Semmi nem történik ok nélkül. Ha egy fegyver megjelenik… Tovább »

Ha Aidan jön Mr. Big helyett

  Pedig világéletedben Mr. Big-et hajkurásztad. Üldözted a tökéletest, kerestél valakit, aki illik a képbe, amit te kitaláltál. Megfeszültél, hogy kellj valakinek, akiről azt hitted, hogy kell neked is. Aztán idővel rájöttél, hogy nem vagy te Carrie, hiába szereted a kávét, és hiába írsz a 126. elcseszett kapcsolatodról, hiába képzelitek magatokat a barátnőddel sokat látott szingliknek, nincs… Tovább »

Egy születésnap margójára

      Köszönöm: – Neked, akitől már egy héttel korábban megkaptam az ajándékot, mert azon izgultál, hogy vajon fog-e tetszeni.  Megsúgom, nem adhatsz olyat, amit ne örömmel fogadnék. – Neked, aki kávét főztél nekem reggel.   Ennyi elég is egy szülinapra. De a mozit úgyis behajtom. Meg az ebédet is. – Nektek, akik ajándékot adtatok, nem… Tovább »

28 kis titok a 28 évesről

  Annak örömére, hogy ma van a (remegő kezekkel írom le) 28. születésnapom, íme 28 kis apróság, melyektől igazán én az én. 1, A szemem nagyobb, mint az átlag, ezért máshogy is fókuszál, mint az átlag, ezért kell szemüveget hordanom. Vagyis, mondhatjuk, hogy nem vagyok átlagos. (Azt inkább nem írom le, hogy nem vagyok normális.)2,… Tovább »

Ha kisüt újra a nap

  Három napi ónos eső után kék eget látok a fejem fölött, fehér felhőkkel, szikrázó napsütéssel, már majdnem el is felejtettem milyen az. Szentül hittem, hogy a tél most tényleg igazán örökké tart. Pedig már tudhatnám, hogy sosem tart addig. Érzem a tavaszt a csontjaimban, meg a bőrömön, azon a maholnap 28 évesen, érzem, hogy lassan majd… Tovább »

A tetovált lány

  “A tetoválás egy életre szóló emlékeztető. A nagy felismerések vagy a fontos elhatározások maradandó nyoma.”/Angelina Jolie/ Újabb tetoválást csináltattam. Nagy szerencse, hogy a szeretetem határtalan, így egyformán jut belőle a rózsáimnak és az iránytűmnek is. Van ám valami perverz abban, hogy súlyos pénzeket hagyunk ott jó néhány óra fájdalomért, aminek még a végén örülünk… Tovább »

Hétvégre

  Ami nem egészen olyan, mint a Punnanynál, de azért mégis. Vagy mégse. Apropó, Punnany. Hogy lehet olyan időzítés, hogy pont a szülinapi pécsi kirándulás után egy héttel koncerteznek Pécsett? Hol itt az igazság? Ki találta ezt ki, fiúk? Pedig micsoda szülinapi móka lett volna. Mondjuk móka így is lesz elég, láttam, szép hosszú a… Tovább »

Lezárásos

  “Nincs erőd maradni, de elmenni sincs erőd igazán, így valami furcsa játékot játszunk, amibe én hallgatólagosan ugyan, de beleegyeztem.” Amíg azt nem mondom, hogy elég volt. Mert amikor elvarrom a szálakat, sosem végzek tökéletes munkát. Mindig hagyok egy kiskaput, amin esetleg, ha mégis úgy alakul… Aztán persze nem alakul úgy, mert aki egyszer hátat fordít,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!