Rólunk szól

Azok a csodálatos Buday lányok

  Megrándítod a vállad, és azt mondod, hogy nem érdekel, de én már ismerlek te kölök, előttem nincsenek titkaid. Ne nekem! Csak játszod a rosszat, megadod nekik, amit akarnak, és elhiteted magaddal, hogy te is ugyanezt akarod. Mert olyan egyszerű ez az egész, ugye? Ha lehet ennyire egyszerűen is, minek bonyolítani, nem igaz? Nincsenek kellemetlen kérdések, nincs… Tovább »

Ádám, hol vagy?

  Kedves Ádám, gondolkoztam, hogy merjelek-e zavarni egyáltalán egy újabb levéllel, hiszen úgy látom, hogy a te életed mostanában jól alakul. Mondhatom, ennek én igazán örülök, és cseppet sem vagyok féltékeny. Valahogy úgy vagyok vele, hogy Ádámok és Évák jönnek-mennek, de a kitérők, kanyarok és egymás mellett elvezető ösvények után egymásra fogunk találni. Ebben biztos… Tovább »

Ha válasz érkezik a levélre

  Nem is mindig azért írunk levelet, mert választ várunk rá. Időnként csak jó leírni a gondolatainkat, és szabadjára engedni őket. Ilyenkor mintha valójában meg is szabadulnánk valami nagy- nagy tehertől, és az isteni gondviselésre bíznánk sorsunk további alakulását. De mi történik akkor, ha egy ilyen levélre, amire valójában nem is várunk választ, mégis felel valaki?Hamarabb,… Tovább »

Még mindig nem adtam fel

      Kedves Ádám, Jól vagyok, köszönöm. Elmúlt a karácsony, én pedig visszatértem a pörgős mindennapokba, tudod, hogy ezekben érzem magam igazán jól. Most egészen március elejéig minden hétvégém tele van programokkal. Hogy milyen volt az ünnep? Furcsa. Talán most először éreztem meg, hogy milyen is igazán „fölnőttnek” lenni. Most először nem hittem a… Tovább »

Illettem a kirakósba, amit ő, az életének nevez

  -Meséld el, hogy volt Jánossal. – Drágám, az egy unalmas történet, szóra sem érdemes. – Én szeretném hallani. – Miért kérsz tőlem ilyeneket?  Tudnom kellett. Valami nagy titkot sejtettem a háttérben, szörnyű csapást, átkot, ami generációról generációra sújtja a család nőtagjait. Úgy képzeltem, hogy ugyanez a sötét titok áll a hátterében annak, hogy nagynéném nagynénje sok-sok évvel… Tovább »

Válaszlevél Évának

  Férfi szavak, férfi tollból, férfi kézzel leírva.Hogy más hang is legyen, ne csak az enyém. Ne csak Éváé. Egy írás, amit kaptam. Amit most megoszthatok Veletek. Ha kíváncsiak vagytok az írójára, ha tudni szeretnétek, hogy ki rejtőzik Ádám mögött… talán itt megtaláljátok. “Kedves Éva! Olvasva leveleidet, ráébredek, hogy időnként, tényleg vehettem volna a fáradtságot arra, hogy magam… Tovább »

Elfogadtam a sorsomat

  Ahogy megláttam Évát aznap reggel az ajtóban, tudtam, hogy nagy a baj. Nem mintha nem állított volna be hozzám számtalanszor már az éjszaka közepén vagy a hajnali órákban, de akkor olyan volt az arca, amilyennek még sohasem láttam korábban. Pontosan úgy nézett ki, mint azok a betegek, akik már tudomásul vették a halálos diagnózis… Tovább »

Szerető barátnőd, Éva

  Drágám! Elnézésedet kell kérnem, hogy csak most írok, de azt kell mondanom, hogy egy merő felfordulás volt az elmúlt hetem. Tudod, hogy mennyire szeretem a rendezettséget, és szeretek szépen, a tervek szerint haladni, igen, tudom, mindig azt mondod, hogy irányításkényszerem van, de ez cseppet sincs így. Na ezen a héten semmi sem alakult a… Tovább »

Kedves Éva!

  Kedves Éva, Kereslek. Kereslek mindenhol, de nem talállak. Néha érzem az illatod, látom a szemeid, hallom a hangod, de az egész látomás a pillanat törtrésze alatt tovatűnik. Nem is igazán Te voltál az.Néha azt hiszem, megtaláltalak. De Te észre sem veszel. Jól tudom, hogy neked a vagány fiúkon áll meg a szemed, akik rendszerint… Tovább »

A felém nyújtott kéz

  Olyan ösztönös mozdulatok ezek, ezer év előttről. Ahogy a válladra hajtom a fejem, ahogy a kezem a kezed, ahogy a szád a számat keresi.Ahogy becsukom a szemem, hogy maradásra bírjalak, hogy ne menj még, még öt, még tíz percig ne. Csak addig maradj még. Csak hallgassuk egymás lélegzését, és ne szóljunk egy szót se…. Tovább »

Szeretném, szeretnélek

    Tudod, mostanában arra kelek reggelente, hogy már nem is várlak annyira. Nem úgy, mint régebben, más napokon, amikor ébredés után még álmos szemmel is mellbe vágott a hiányod, és inkább visszabújtam volna a takaró alá. Mára már megszoktam. Betábláztam a napjaimat, minden percemet pontosan. A cél, hogy este csak bedőljek az ágyba, mert… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!